Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Zoltán

1998. március 19.

Bíró István, a Teleki Oktatási Központ /Szováta/, a TOK igazgatója, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ főtitkára bemutatta az intézményt. Három évvel ezelőtt vette meg az RMPSZ a szovátai épületet, melyet azóta folyamatosan bővítettek. Jelenleg 80 férőhelyes konferenciaterem, 40 férőhelyes tanácsterem, 50 személyes étterem van benne konyhával, emellett 80 személyt tudnak ellátni szállodai körülmények között. Sok vállalat támogatásának eredménye, hogy most a TOK a romániai magyar pedagógustársadalom dokumentációs és továbbképző intézménye, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Pedagógiai Főiskola kihelyezett tagozatának székhelye, pedagógusok pihenőhelye, ifjúsági, tanulmányi és üdülőtábor, művelődési központ. Itt működik az ország legjobban felszerelt magyar pedagógiai könyvtára is. 1996. december 14-én avatták fel abból az alkalomból, hogy Péterfy Emília marosvásárhelyi tanítónő és tankönyvíró a TOK-nak ajándékozta csaknem ezer kötetes gyűjteményét. A könyvtár az ő nevét viseli. A könyvtár mai állománya meghaladja a hétezer kötetet, ezek zömében kézikönyvek, a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány és a békéscsabai főiskola adományai. A PHARE program négyezer ECU-jével sikerült kiépíteni a könyvtár számítógépes adatbázisát. Elkészítették a témakörök katalógusait és azt elküldik az összes magyar oktatási és művelődési intézménynek, hogy postai úton kölcsönözzenek szakkönyveket. Ebben az évben, januárban beindította a TOK az Oktatási Hírek című havi közlönyt Sebe Gyöngyvér, Márton Zoltán és Bíró István szerkesztésében. A lapot elküldik az érdeklődőknek. A Bolyai Nyári Akadémia hét tanfolyamát szintén Szovátán tartják, a TOK rendezésében. A TOK helyet ad tantárgyversenyeknek, itt zajlanak le az Erdélyi Múzeum Egyesület Fizikus Napok rendezvényei, a csángó felkészítők, vitafórumokat szerveznek a magyar történelem oktatásáról, egybehangolják a szórványiskolák könyvsegélyezését. /Így él a Teleki Oktatási Központ. Bíró István válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), márc. 19./

1999. július 22.

A romániai magyar nyelvű oktatás megfelelő minőségű és színvonalú tankönyvellátásának segítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót hoz létre az ősz folyamán a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a szervezet Teleki Oktatási Központja. A kiadó megalapításáról Ábrahám István, az NTK vezérigazgatója, valamint Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Márton Zoltán, az RMPSZ Teleki Oktatási Központjának vezetője Csíkszeredán, a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségén folytatott tárgyalásai során állapodott meg. /Erdélyi tankönyvkiadás magyar együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2000. július 25.

Csíkszeredán rendezték meg a Bolyai Nyári Akadémia keretében a magyar szakos tanárok továbbképzését. Színvonalas előadásokon vehettek részt a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett tanárok. A nyelvészeti előadásokat dr. Keszeg Vilmos, dr. Kontra Miklós és dr. Szilágyi N. Sándor tartották. Dr. Keszeg Vilmos a folklórról beszélt. Dr. Kontra Miklós nyelvészeti problémákról szólt. Dr. Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor a kultúratipológiáról és nyelvhasználatról tartott előadást. Az irodalmi tárgyú előadások is érdekese voltak. A Multimédia az oktatásban című program lehetőséget teremtett a pedagógusoknak, hogy lépést tartsanak az információrögzítés és -feldolgozás, adatközlés legújabb módjaival. Megállapíthatták, hogy Romániában lehangoló az eszköz- és szakemberhiány, az oktatási rendszer reformja nagyon lassú. Ma egy olyan középiskola, amelyik csatlakozni tud a világhálóra, kapcsolatot teremthet a világ legnagyobb könyvtáraival, képtáraival, múzeumaival. Az iskolák, egyetemek között mindennapos összeköttetés, tapasztalatcsere jöhet létre. Szótárak, antológiák, enciklopédiák birtokába kerülhet a legkisebb szakközépiskola egyetlen számítógépes lemez segítségével. - Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létesített és fenntartott Teleki Oktatási Központban több váltásban folynak a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamai. Márton Zoltán, a Teleki-központ igazgatója elmondta, hogy rendelkezésére áll kilencvenhét fekhely - többnyire kétágyas, fürdős szobákban -, tizenegyezer kötetes szakkönyvtár, internet-terem, étterem és konferenciaterem. Már épül az új százötven férőhelyes konferenciaterem. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

2001. augusztus 10.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ egyetlen országos dokumentációs, módszertani és továbbképző központjában tartották a Bolyai Nyári Akadémia fizika és biológia továbbképző tanfolyamát. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ által 1994-ben alapított, és az Illyés Közalapítvány, valamint más támogatók segítségével létrehozott és 1995 óta működtetett oktatási központ egyre nagyobb hírnévnek örvend. A TOK részt vállal konferenciák, tudományos és közművelődési rendezvények, különféle képzések, tanfolyamok, táborok, vetélkedők, képzőművészeti kiállítások és más hasonló rendezvények lebonyolításában. Mindezt lehetővé teszi a 80 fős szállás, 80 fős konferenciaterem, 40 fős tárgyalóterem, tízezer kötetet számláló könyvtár, továbbá a rendelkezésre álló számítástechnikai és audiovizuális eszközök. A Központ megálmodójának és létrehozójának, az 1995 januárjában tragikusan elhunyt Bíró Istvánnak intézményteremtő munkáját folytatják. Megvalósuló félben vannak a Bíró István által beindított infrastrukturális bővítések és korszerűsítések is. Az épülőfélben lévő szárny befejezésével nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmassá válik az intézmény. A már hagyománnyá vált Szovátai Téli Játékok ötlete is tőle származik, mellyel a szovátai téli turizmus fellendítését kívánta szolgálni. Közösségépítő munkájának elismeréseként emlékére kopjafát állítottak a központ bejáratához, melynek felirata: "Nélküled, de veled". /Guther M. Ilona: Képekben a Teleki Oktatási Központról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2001. december 15.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2002. április 23.

Szovátán a Teleki Oktatási Központ felújítási munkálatai a befejezéshez közelednek, tájékoztatott a TOK igazgatója, Márton Zoltán. Az eredmény: 160 személyt befogadó konferenciaterem, 100 személyes szállodakapacitás, plusz kétszer negyven személy foglalkoztatására alkalmas kisterem. Az eddigi munkálatokra, illetve a működtetésre az összeget pályázatok útján szerezték, főleg az Illyés Közalapítványtól. Emellett létrehozták a TOK Impex Kft. turisztikai céget, és a ProTOK Alapítványt, a további fejlesztésekre. /Befejezés előtt a felújítás. Az oktatási központ végig működött. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2002. november 11.

Romániában felgyorsult a kedvezménytörvényhez kapcsolódó nevelési és oktatási támogatások kifizetése: több hónapi szünet után 664 kedvezően elbírált pályázatra utalták át a pénzt. Romániában a szovátai Teleki Oktatási Központ vesz részt a pályázatok lebonyolításában. Márton Zoltán központigazgató elmondta, hogy a most kiutalt támogatások után rövid időn belül újabb ezer kedvezően elbírált pályázatra érkezik meg a pénz. A most kiutalt támogatáshoz csatolták a közel 2400 forint értékű tanszer- és taneszköz-támogatást is. Romániában a nevelési és oktatási támogatásra már több mint 25 ezer pályázatot adtak be. A pályázók többsége azonban a kérvény beadásakor még nem rendelkezett magyar igazolvánnyal. Pályázatukat csak akkor hagyhatják jóvá, ha időközben beszerzik ezt az okmányt. /Továbbra is napirenden a státustörvény. Felgyorsult a romániai oktatási támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2003. április 26.

.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. április 28.

A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./

2003. május 17.

Mivel a kedvezménytörvény által ígért oktatási támogatásoknak csupán elenyésző hányadát fizette ki a magyar kormány, Böjte Csaba dévai ferences szerzetes magánadományokból gyűjtött össze a Zsil-völgyiek számára gyermekenként tízezer forintot. Az összegyűlt hárommillió forintot a jövő héten szándékozik kiosztani. Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója elmondta, a sajtóban folyó kampány ellenére egyelőre semmiféle előremozdulás nem tapasztalható a támogatások folyósítása terén. /Lukács János, Rédai Attila: Csaba atya a kormány helyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2003. május 26.

Márton Zoltán Kolozsvárról elszármazott fotóművész 1994 és 2000 között hat alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, ahol felvételeken örökítette meg a búcsú minden mozzanatát: a napfelkeltét a helyszínen, a kegytemplomi várakozást és áhítatot, a felvonulást a keresztúton, a szentmisét, a levonulást, a passiójátékot. Gyűjteménye megjelent A búcsú - Pünkösd Csíksomlyón /Idea DesignPrint Kiadó/ címmel. A kiadvány bevezetőjében a csíksomlyói ferences testvérek nevében P. Márk József OFM méltatja a közel ötszáz esztendős hagyományra visszatekintő, minden pünkösdkor százezreket mozgósító magyar keresztény ünnepi esemény jelentését és jelentőségét. Márton Zoltán fotókötete a budapesti ünnepi könyvhéten jelenik meg. Kolozsvári bemutatója máj. 27-én lesz a Gaudeamus könyvesboltban. A kötetet Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője és Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem fotótagozatának tanszékvezető tanára mutatja be. /Ö. I. B.: A csíksomlyói búcsú - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/

2003. május 29.

Máj. 27-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesbolt adott otthont Márton Zoltán A búcsú - Pünkösd képekben című fotókötete bemutatójának. Márton Zoltán egy évtizede Svédországban él, hat évnyi rendszerességgel jár a csíksomlyói búcsúra, ott készült fényképeből állt össze a könyv. Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője kifejtette, a búcsúra elzarándokolók nem pusztán kíváncsi turisták, hanem életünk értelmét és ehhez energiaforrást keresők százezrei. /Ö. I. B.: Békés, hasznos agresszivitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2003. július 22.

Politikai nyomást gyakoroltak Budapestről a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére (RMPSZ) amiatt, hogy a szervezet szovátai oktatási központjának igazgatója, Márton Zoltán részt vesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének munkájában. Többek között erről nyilatkozott Lászlófy Pál RMPSZ-elnök. Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter hét végi megállapodása szerint a jövőben nem az RMPSZ, hanem az Iskola Alapítvány juttatja célba az oktatási-nevelési támogatásokat. Lászlófy nem tartaná jónak, ha felszámolnák a pályázati irodákat, ahol a fiatalok dolgoznak. Jó lenne, ha a pályázatokat továbbra is ők gyűjthetnék össze, s továbbíthatnák az Illyés Közalapítványnak, ahogyan eddig történt. Lászlófy elmondta: felhívták telefonon Budapestről, és megkérdezték, ez a Márton Zoltán azonos-e azzal, aki tagja a Kezdeményező Testület, majd a következő telefonáskor már arról érdeklődtek, hogy ez a tisztség összeegyeztethető-e az RMDSZ társszervezeteként működő RMPSZ-ben folytatott munkájával? Lászlófy leszögezte: Márton Zoltán kiválóan teljesít szakmájában, s azért nem vonható felelősségre, hogy hol politizál. Az RMDSZ-szel való viszonyukban is fordultak elő sajnálatos jelenségek, félreértések. Az RMPSZ szakmai szervezet, mindenkivel összefognak, aki az oktatás ügyét szolgálja. /Rédai Attila: "Hűségnyilatkozatot ne várjon senki". = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. október 23.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2004. április 15.

A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2004. április 19.

Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke közleményében az alapítvány kuratóriuma nevében visszautasította Márton Zoltánnak, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodavezetőjének, a Krónika lapban tett kijelentéseit. A most folyamatban lévő pályázati ciklusban több mint 80 ezer kérés érkezett be az Iskola Alapítványhoz és a jogosultak köre az előző ciklushoz képest több mint kétszeresére növekedett. Amennyiben egy esztendő kifizetése nem történt meg, azt nem az Iskola Alapítványnál, hanem a 2002 tavaszán leköszönt magyar kormánynál kell keresni, amely az Illyés Közalapítványon keresztül, az utolsó pillanatban más célokra irányított át összegeket. /Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnöke: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2004. május 19.

Máj. 15-én, a szovátai Teleki Oktatási Központ (TOK) fennállásának 10. évfordulóján megemlékező ünnepséget szerveztek a Bíró István Konferenciateremben. Az ünnepi rendezvényen részt vett többek között dr. Entz Géza, a HTMH volt elnöke, dr. Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola gyulai egészségügyi intézetének főigazgatója és Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Márton Zoltán elmondta, hogy a leromlott épület 1994-ben, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megvásárolta meg, 1995. máj. 15-én megnyitotta kapuit a Teleki Oktatási Központ, amely a kezdetektől a Bolyai Nyári Akadémia egyik fő helyszínévé vált, évközben pedig művészeti-kulturális és oktatási témában szerveznek rendezvényeket. 1996-tól tárlatok, erdei iskolák, évközi továbbképzések, kézműves és diáktáborok, tudományos előadások váltották egymást. /Ünnepelt a Teleki Oktatási Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2004. augusztus 4.

Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2006. január 4.

11 éves fennállása után a téli idényben másodszor zárja be kapuit a szovátai Teleki Oktatási Központ. A bevételek nagy részét konferenciák szervezésével és turisztikai tevékenységgel biztosítják. Az elmúlt időszakban a Magyar Pedagógusok Szövetsége ebben az időszakban kevesebb továbbképzést szervezett. A fenntartáshoz havonta 200 millió lej szükséges, a kilátások szerint ennél jóval kevesebb jövedelemre tudnak szert tenni, így egyelőre a téli időszakra felfüggesztik a tevékenységet – tájékoztatott Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Időszakosan bezár a szovátai Teleki Oktatási Központ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2006. január 13.

Az Erdélyben pusztító árvizek nyomán Kecskemét önkormányzata négymillió forint támogatást szavazott meg testvérvárosai, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén levő települések számára. Ezt az összeget négy község között osztották szét, ahol közintézmények helyrehozatalára fordíthatják a segélyt. Január 12-én Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere adta át az értékes támogatást Mezőpanit és Nyárádgálfalva polgármestereinek. A Lisznyónak és Sepsimogyorósnak szánt összeget Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere vette át. /(b. gy.): Támogatás Kecskemétről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2007. február 12.

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2007. február 19.

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2008. április 22.

Szovátán a Teleki Oktatási Központ elsődleges tevékenysége a pedagógus-továbbképzés, mégis Szovátán, a Bernády Közművelődési Egylet mellett ezen intézmény jelenti a kulturális életet. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, a szovátai kulturális életben kisebb szerepelt vállalnak. Most a megélhetés az elsődleges problémájuk, kevesebb idő marad a kulturális rendezvényekre. A TOK sok vetélkedőt szervez, például a Bethlen Gábor történelmi vetélkedőt, a Virág környezet- és természetvédelmi vetélkedőt, valamint a vetélkedőkkel egybekötött táborokat. Ilyen a pedagógusok pszichológiaversenye, vagy a középiskolásoknak ajánlott faragótábor. Elemi iskolásoknak szánják az Erdei iskolát, szerveznek matematikai tehetséggondozást is. Idén március 15-én, a Szovátai Székely Tanács segítségével szervezték meg a kisiskolásoknak szánt Székely ifjak és '48 vetélkedőt, ennek hatalmas sikere volt. Pályáznak a vetélkedők rendezésére. A TOK folyosói hagyományosan kiállítófelületté váltak, hamarosan egy Kuti Botond-tárlatot nyitnak. A Kriterion Kiadó minden évben megszervezi Szovátán könyvbemutatóját. A Kriterion és a Pallas-Akadémia könyveit a TOK is árusítja. /Nagy Botond: Vonalkódos versenyfutás? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2008. október 22.

Erdély szinte minden tájáról érkező magyar iskolák kiváló diákjait, az ún. „mákvirágokat” és a „tudós tanárokat” köszöntötték és díjazták az RMPSZ vezetői a szovátai Teleki Oktatási Központban az elmúlt hétvégén. A tanulók értékes bronz, ezüst, arany és gyémánt díjakat és okleveleket vehettek át ebből az alkalomból, ugyanakkor háromnapos táborozásban volt részük Szovátán, Országh Péter magyarországi történelem tanár vezetésével, aki Erdélyben kíván tovább dolgozni. Márton Zoltán a Teleki Oktatási Központ igazgatója köszöntötte a részvevőket. Több mint ötven Mákvirág-díjat osztottak ki. Rövid szünet után a pedagógusokat jutalmazták. Burus Siklódi Botond a Tudományos Tanács elnöke ismertette az Apáczai-díj történetét, amit idén harmadszor hirdettek meg. Idén huszonegyen pályáztak erre a díjra, ezek közül választották ki a legjobbakat. Burus Siklódi Botond szerint a beérkezett pályázatok mindegyike színvonalas volt. Honismeret és helytörténeti témakörben Apáczai-díjas lett: József Álmos (Országzászló állítások Háromszéken című munkájával) Dicsérő oklevelet kapott Farkas Aladár, Fazekas Loránd és Király László. Humántudományokban Apáczai-díjat érdemelt Péter Sándor (Térszínformanevek és vízrajzi köznevek felső-háromszéki helynevekben című dolgozatával). A természettudományok kategóriában Apáczai-díjat vehetett át Kiss Sándor a Bethlen-kollégium 1972-ben végzett véndiákja (Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata című dolgozatával)., Dicsérő oklevelet kapott Bencze Mihály és Bakó Botond. Neveléstudomány-Módszertan-Pszihológia tudományokban Apáczai-díjas Szabó K. Attila (Az erdélyi tanító és óvóképzés története című dolgozatával). Az óvodai és elemi oktatás területén dicséretben részesült Szabó Imola. /(bakó): „Fontos észrevenni a lámpásokat” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2009. február 11.

Márton Zoltán a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, emellett a helyi Székely Nemzeti Tanács elnöke és a Magyar Polgári Párt alelnöke. Véleménye szerint Tőkés Lászlónak megfontoltan kell kezelnie az RMDSZ felajánlását, mert „egy olyan közös érdekről van szó, amit csak egyszer lehet elpuskázni, másodszor nem”. A Markó–Tőkés-találkozót pozitívan értékelte. /(mózes): „Közös érdek, amit csak egyszer lehet elpuskázni”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2009. március 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2009. november 19.

Erdély-archívum létrehozását tervezi Márton Zoltán kolozsvári fényképész, aki nemrég nyílt galériájában egyéni és csoportos tárlatokat is szervezne. Évekig Svédországban élt, ahol fényképészként tevékenykedett. Három hete nyitotta meg FOTOmART nevű, fényképekre szakosodott galériáját Kolozsvár központjában, jelenleg pedig alapítvány létrehozását tervezi. Az alapítvánnyal megpróbálják összegyűjteni és digitalizálni az egykori és még aktív erdélyi fényképészek anyagát. A digitalizált képeknek egy internetes adatbankot is létre szeretne hozni, mely folyamatosan bővülne az új „szerzeményekkel. A képeket ebből az adatbázisból bárki megvásárolhatná, és kinyomtathatná. /Varga László: Alapítványt és internetes archívumot hozna létre erdélyi fényképek számára Márton Zoltán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2010. január 5.

Segítséget kér az RMPSZ
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség azt kéri a tanügyi tárcától, hogy ismerje el a szövetség által szervezett tanfolyamokat, továbbképzőket. A pedagógusszövetség elnöke szerint az RMDSZ-re sem lehet számítani.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) ismételten kérni fogja az oktatásügyi minisztériumtól, hogy végre ismerje el az általa szervezett tanfolyamokat és továbbképzőket. Az RMPSZ továbbképző programjaiban évente több mint hétszáz magyar pedagógus vesz részt, ezért azonban nem részesülnek egyetlen úgynevezett kreditpontban sem.
Míg Lászlófy Pál, a szervezet elnöke úgy véli, a fokozati vizsgáknál felhasználható és előnyt jelentő pontokkal való „jutalmazás” ösztönözné a tanügyi kádereket, Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ (TOK) igazgatója ennek a hátrányaira hívja fel a figyelmet.
„Régi vágyunk, hogy az általunk szervezett továbbképzőkön részt vevő magyar pedagógusok részesülhessenek az oktatási minisztérium által elismert kreditpontokban” – vázolta a szövetség egyik idei tervét a szervezet elnöke, Lászlófy Pál. Amint az RMPSZ vezetője lapunknak elmondta, a magyar tanügyi kádereket tömörítő szakmai szervezet több esetben is kérte a nevelésügyi tárcától, hogy a tanfolyamaira beiratkozók kapják meg a dossziévizsgához sokszor elengedhetetlennek bizonyuló pontokat, a tárca vezetői azonban hajthatatlannak bizonyultak.
Lászlófy szerint ez annál fájdalmasabb, mivel éppen az RMDSZ révén pozíciót nyert vezető beosztású személy az, aki nem támogatja a pedagógus szervezet kezdeményezését. „Az még hagyján, hogy az utóbbi években az RMDSZ elfelejti oktatási kérdésekben kikérni a véleményünket, de olyanoknak osztogatja a minisztériumi tisztségeket, akik nem tudják megkülönböztetni a szakmai szervezetet a szakszervezettől” – panaszolta Lászlófy Pál, utalva arra, hogy az általa kifogásolt személy legutóbb azt tanácsolta az RMPSZ-nek, hogy amennyiben hallatni szeretné a hangját, alakuljon át szakszervezetté. Kérdésünkre, hogy melyik minisztériumi alkalmazottról van szó, a pedagógusszövetség elnöke nem akart nevet említeni.
A TOK-továbbképzők sorsát azonban Ecaterina Andronescu pecsételte meg, aki miniszteri székének elfoglalása után egyik első intézkedéseként törölte elődje, Cătălin Adomniţei rendeletét. A liberális oktatási tárcavezető ugyanis az RMPSZ-nek is engedélyezte volna az érdempontok elismerési lehetőségét, azonban mire a szaktárca kidolgozta volna a rendelet metodológiáját, 2008 decemberében kormányváltásra került sor. A hátrányos intézkedés, melynek hátterében a pedagógusszövetség szerint komoly anyagi érdekek húzódnak meg, évente mintegy hétszáz–hétszázötven, a Bolyai Nyári Akadémián részt vevő magyar pedagógust érint.
A minisztériumi gáncsoskodásnak előnye is van, véli az RMPSZ szovátai oktatási központját irányító Márton Zoltán. A Teleki Ház igazgatója szerint a jelenlegi rendszer teljesen kiszűri a pontvadászokat. „Így legalább azok vesznek részt a nyári akadémián, akik valóban képezni szeretnék magukat, és nem csupán nyaralni és pontokat gyűjteni jönnének Szovátára” – indokolta meg álláspontját a Teleki Oktatási Központ igazgatója.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998